Akárhonnan is nézzük, az ingatlanbefektetésnél kevés jobb létezik: szuperbiztonságos és komolyabb hasznot hozhat, mint a legtöbb más befektetési termék. Az alábbiakban megnézzük azt a néhány trendet, ami a közeljövőben befolyásolhatja az ingatlanpiacot Magyarországon.
Poszt-COVID időszak
Az ingatlanok árszínvonalának emelkedése a 2010-es évek eleje óta szinte töretlen Magyarországon. Az első nagy sokk a COVID-19 járvány lehetett volna, és sokan komolyan hittek abban, hogy ha nem is csökkennek az ingatlanárak, de legalábbis maradnak ugyanazon a színvonalon. A gazdaság sok szegmensében érezhető megtorpanás azonban nem rengette meg általában az ingatlanpiacot.
A KSH lakáspiaci árindexe csak 2020. II. negyedévében mutatott némi visszaesést – az összevont lakáspiaci árindex 96,9%-a volt „csak” az előző negyedévhez képest – ez azonban pár hónap múlva már ismét átcsapott a lassú, de biztos növekedésbe, amit az előző időszakban láttunk.
A COVID ugyan egyfajta átstrukturálódást hozott a gazdaságban, de ez korántsem rengette meg az ingatlanpiacot, és ez reményeket kelthet azokban, akik ide fektetnék pénzüket.
Építőipari és energetikai drágulás
A COVID utáni időszakban gőzerővel elkezdődött ismét az építkezés – egyrészt az elhalasztott beruházásokat indították be újra, másrészt a kedvező felújítási támogatásoknak köszönhetően Magyarországon is beindult a lakossági kereslet az építőipari szolgáltatásokra. Az építőanyagárak azonban meredeken emelkedtek, nyersanyaghiány (fa, betonacél), illetve a feldolgozó kapacitás nehézségei és az egekbe szökő energiaárak csapódtak le itt.
Kérdés, hogy mennyire befolyásolja ez az amúgy is emelkedő ingatlanpiaci árakat. Szakértők szerint a növekvő előállítási költségek miatti áremelkedés tartósan megdobja az amúgy is drága négyzetméterárakat az új építésű ingatlanoknál. A használt – és főként a felújítandó – ingatlanoknál viszont lehet, hogy emiatt lehet „reálisabb” szintre hozni az árakat, hiszen a vevőnek a vételáron kívül még tetemes összegbe fog kerülni az ingatlan helyrehozatala.
Üzleti célú ingatlanok
Az ingatlanos ágazatok közül az irodapiac sínylette meg egyértelműen a világjárványt, de máris kiderült, hogy nem kell nagyon sajnálni az irodaház-üzemeltetőket. Alighogy megszűntek a korlátozások, máris (2022. márciusra) elérte a 4 millió négyzetmétert a budapesti modern irodapiac, méghozzá a járvány által leginkább sújtott két évben is folyamatos növekedést produkált!
Tény, hogy a modern irodaházak legnagyobb bérlőjének tekinthető nemzetközi szolgáltatóipar („multik”) működési rendje átalakult, szinte mindenhol elérhető már a hibrid modell, alsó hangon is 20-30%-kal kevesebbet kell bejárni a munkahelyre. De ezzel párhuzamosan revitalizálódtak az irodai terek: az asztalok és irodai székek végeláthatatlan soraival teli open office-ok színes, babzsákfoteles, mászófalas, pingpongasztalos „közösségi terekké” alakulnak. A trend tehát nem az, hogy pánikszerűen csökkentenék a bérelt területeket a cégek (persze ez is megfigyelhető, de a vártnál kisebb mértékben), hanem inkább a megváltozott munkavállalói igények szerint átalakítják őket.