Az index négy nyílt adatsorból számol, egyenlő súllyal: a reál GDP-növekedés 2023–2025-ös átlagából, a 2025-ös inflációból (minél közelebb a 2%-hoz, annál jobb), a Világbank kormányzási mutatóinak átlagából és a társasági adó törvényi kulcsából. Mutatónként a 27 ország rangsora ad 0–100 pontot.
Magyarország a társasági adóban az élen áll: a 9%-os kulcs az index adatai szerint az unió legalacsonyabbja, ez 100 pontot ér. A másik három mutatóban a mezőny végén van: az átlagos növekedés 0,1%, a 2025-ös infláció 4,4%, a kormányzási mutatók átlaga +0,25. Ez rendre 15, 12 és 8 pont. A 34 pont ugyanannyi, mint Olaszországé.
Az élen Írország (90 pont) és Dánia (81) áll, utánuk Csehország és Litvánia következik 61-61 ponttal. Az ír eredményt óvatosan kell kezelni: az ír GDP-t a multinacionális cégek könyvelése erősen torzítja, ezért a növekedési adat felfelé hathat.
Mit jelent ez nekünk? Az alacsony adókulcs önmagában nem ellensúlyozza a lassú növekedést és az intézményi kockázatot: telephely- vagy piacválasztásnál a négy tényezőt együtt érdemes nézni.
Forrás: Világbank WDI és WGI, OECD társaságiadó-statisztika (CC BY 4.0), saját számítás, lekérdezve 2026. 11. 09. A számítás menete a Módszertan oldalon olvasható; az országprofilok a hőtérképen nyílnak meg.